Flavonoidok
Szent-Györgyi és munkatársai már 1936-ban kimutatták, hogy a flavonoidok csökkentik a kapillárisok törékenységét és permeabilitását . Ezért a flavonoidokat P-vitaminnak nevezték el (P – permeabilitás), illetve C2-vitaminnak, mivel számos flavonoid képes a C-vitamint stabilizálni. Napjainkban számos kísérleti munka eredménye támasztja alá a flavonoidok antioxidáns, antikarcinogén és gyulladáscsökkentő, összességében egészségvédő és betegségmegelőző tulajdonságait.
A flavonoidoknak számos kedvező élettani hatással rendelkező csoportjuk van.
Ezek között megtalálhatók
- a különböző vitamin és koenzim prekurzorok (alapanyagok), amelyek az alapvető sejtfunkciók elengedhetetlen hordozói,
- az un. izoflavonok, amelyek – esetenként – jótékony “hormonszerű” hatással rendelkeznek, és
- a talán legjelentősebb élettani hatással bíró flavonoid-csoportot képviselő anthocianidinek.
Az anthocianidinek egészségjavító/megőrző hatásai a következő két fontos tulajdonságon alapulnak:
- rendkívüli antioxidáns hatás,
- szív- és érrendszerre gyakorolt regeneráló hatás.
A fekete áfonya anthocianidinje mint antioxidáns:
Legelőször az anthocianidinek rendkívüli antioxidáns (szabadgyök-megkötő és eltüntető) tulajdonságait ismerték fel. Az észak-amerikai indiántörzsek életének tanulmányozása során derült ki, hogy az anthocianidin tartalmú növények fogyasztása helyettesítheti a C vitamint (pl. a skorbut kialakulásának megelőzésében, ill. gyógyításában). Bebizonyosodott, hogy az anthocianidinek kb. 50-szer hatékonyabb antioxidánsok, mint a “C” vagy az “E” vitamin, ugyanakkor fokozzák ezen vitaminok hatását.
E tulajdonságaik alapján az anthocianidinek hamarosan a legfontosabb gyógyhatású étrend kiegészítő készítmények közé kerültek, hiszen rendszeres napi bevitelük számos betegség megelőzését eredményezi. Például az anthocianidinek – éppen a szabadgyök-megkötő képesség által – csökkentik a dohányzás káros hatásait, a tüdőrák előfordulását.
A szabadgyökök egészségkárosító hatása számos kórkép kifejlődésében játszik szerepet. Éppen rendkívüli reakció-képességükből adódóan nem kívánatos életfolyamatok megindítását, ill. káros melléktermék keletkezését eredményezik. Így károsítják a sejthártyát, a fehérjéket, és a géneket, a DNS-t (ami utóbbi gyakorta vezet kóros elváltozásokhoz).
Sajnálatos módon a civilizált világban egyre több és több “szabadgyök-támadásnak” vagyunk kitéve (élelmiszerekben és kozmetikai termékekben található nem természetes eredetű adalékanyagok, tartósítók, levegő- és környezetszennyezés, túlzott gyógyszerfogyasztás). Ma már a szervezetben lévő és a táplálékkal a szervezetünkbe jutó antioxidáns mennyiség nem elégséges. Egészségünk megőrzése érdekében tehát rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű antioxidáns bevitel.
A fekete áfonya anthocianidinje és a kollagén
A fekete áfonya antocianidinjei stabilizáló hatást fejtenek ki a kollagénre (a sejtközötti kötőszövetre) amelynek ha a normális duzzanata fellazúl a szervezet gyulladásra hajlamossá válik (nyálkahártya hurutok). Gyulladásra gyakorolt kedvező hatása annál is fokozottabb mivel a gyulladás mediátorok (a gyulladásos folyamatok fontos elemei mint pl. leukotrién, histamin, prosztaglandin) szintézisét gátolják. A kollagénre és gyulladásra gyakorolt egyidejű kedvező hatása miatt a fekete áfonya anthocianidinje ajánlott diabéteszes látáscsökkenés és szürke hályog megelőzésére és kiegészítő kezelésére.
A fekete áfonya anthocianidinje mint a szív- és érrendszer karbantartója:
Már az 50-es évek óta ismert a flavonoidok antitrombotikus és trombocitaaggregációt gátló hatása (vérrögképződés gátlása). Ez a hatás in vitro és in vivo állatokon végzett kísérletekben és humán szérumvizsgálatokban is bizonyított.
Mindenki előtt ismeretes, hogy a kor előrehaladtával minden ember vérkeringése romlik: csökken az erek rugalmassága, a hajszálerek száma, növekszik az érfal nem kívánatos áteresztőképessége, törékenysége és meszesedése (érszűkület). Mindezekből eredően megnő az esély az infarktusra, az agyvérzésre és más trombózisos/embóliás folyamat kialakulására. Ezeken túl a keringési zavarok vezethetnek pl. az öregkori és diabéteszes látáscsökkenéshez, a szexuális impotencia egyes formáinak kialakulásához, sőt a bőr korai öregedéséhez, ráncosodásához is.
Az anthocianidinek eredménnyel alkalmazhatók szinte minden keringési zavarra visszavezethető betegség és elváltozás esetében mint megelőző és mint regeneráló készítmények. Magyarországon fő halálozási okként a szív- és érrendszeri betegségeket tartjuk számon és egyben – a statisztikai adatok szerint – világelsők vagyunk ezen betegségek okozta elhalálozásokat tekintve.
Miért szedjük a fekete áfonya anthocianidinjét?
Mert rendszeres fogyasztása a teljes érrendszerre gyakorolt jótékony hatása eredményeként:
· növeli az erek rugalmasságát, általában javítja a keringést,
· csökkenti az infarktusveszélyt, az érelmeszesedés, ill. az érszűkület kialakulásának esélyét,
· javítja a szem érrendszerének működését, vagyis az éjszakai látást (farkasvakság),
· gyorsítja a betegségekből való felgyógyulást,
· csökkenti a nyálkahártya gyulladásait,
· áttételesen növeli a nemi potenciált,
· hajszálér erősítő képessége miatt gátolja a bőr vízvesztését, a ráncosodást,
· erősíti az immunrendszert,
· fokozza a testi és szellemi erőnlétet, javítja a kognitív működést,
· csökkenti a kellemetlen visszértüneteket, a végtagok ödémásodását,
· általános egészségmegőrző hatással bír.
· védi a szervezetet a szabadgyökök támadása ellen (rákos folyamatok),
· csökkenti a dohányzás ártalmait.
…hogy egészségesebben éljünk!
Mire figyeljünk?
Klinikai tapasztalat hiányában terhesek és szoptatós kismamák a termék használata előtt kérjék ki háziorvosuk véleményét!
Vérnyomáscsökkentővel, véralvadásgátlóval (warfarin, aspirin, ticlopidine, clopidogrel, dipyridamole stb.), nyugtatóval együtt csak orvosi véleményezés után szedhető!
A mirtillin hipoglikémiás hatású, cukorbetegek a készítmény használatát beszéljék meg háziorvosukkal!
Koffein tartalmú itallal egy időben szedni nem ajánlott.
Ellenjavalt: különböző eredetű vérzékenységben szenvedőknek!
Felhasznált szakirodalom
Dr. Szabó Oszkár Vitaminszerű anyagok: bioflavonoidok (,Természetgyógyász Magazin, 2002)
Timberlake, C. F.: Anthocyanins – occurrence, extraction and chemistry. Food Chemistry, 1980, 5, 69-80.
Dr. Lugasi Andrea Az élelmiszer eredetű flavonoidok potenciális egészségvédő hatása (, Orvosi Hetilap, 2000)
Morazzoni P and Bombardelli E, “Vaccinum myrtillus,” Fitoterapia, 1996, 67 (1): 3-29.
Laplaud, P.M., et al. “Antioxidant Action of Vaccinum myrtillus Extract on Human Low Density Lipoproteins in Vitro: Initial Observations,” Fundam Clin Pharmacol 11:35-40, 1997. Abstract.
Jayle, G. E., et al. “Study Concerning the Action of Anthocyanoside Extracts of Vaccinium myrtillus On Night Vision,” Ann Ocul (Paris) 198:56-62, 1965.
Bottecchia, D. et al, “Vaccinium myrtillus,” Fitoterapia, 1977, 48:3-8.
Gabor, M., Engi, E. Und Sonkodi, S.,Die Kapillarwandresistenz und ihre Beeinflussung durch wasselösliche Flavonderivate bei spontan hypertonischen Ratten Phlebologie, 1993
Tyler, V. E., Binghamton Herbs of Choice – The Therapeutic Use of Phytomedicals New York: Phamaceutical Products Press, 1994
Brown, D. Rocklin Herbal Prescriptions for Better Health Calif.: Prima Publishing, 1996
In vitro anticancer activity of fruit extracts from Vaccinium species Planta Med 1996 Jun;62(3):212-6:
Effect of Vaccinium myrtillus anthocyanosides on ischaemia reperfusion injury in hamster cheek pouch microcirculation Pharmacol Res 1995 Mar-Apr;31(3-4):183-7:
Effects of Vaccinium Myrtillus anthocyanosides os arterial vasomotion Arzneimittelforschung 1991 Sep;41(9):905-9:
Backford P.C. et al Diets high in antioxidants can reverse age-related declines in cerebellar beta-adrenergic receptor functions and motor learning. AGE Annual Meeting, Seattle
Buee L. Cerebrovascular aging. . Therapie 1999
Sakagami H et al. Prevention of oral diseases by polyphenols. In Vivo 1999